Szolgáltatások
VÁSZON OLAJ FESTMÉNYEK
A vászonra festett képeket gyakran veszélyezteti víz, vízpára, vagy túl magas hőmérséklet, de a képek gyakran szenvednek különböző mechanikai sérüléseket is, ilyenkor hullámos, gyűrött, lyukadt, szakadt vagy elvékonyodott vászonnal, lepergő festékkel szembesülhetünk. Ilyenkor a feladat a régi, megsárgult lakk, illetve a korábbi átfestések, régi retusok eltávolítása, illetve a fűtésből származó égéstermék, a por, vagy a cigarettafüst letisztítása, mely hosszú évek alatt a képekre rakódva a színeket besötétíti, ezáltal a festményt károsítja és élvezhetetlenné teszi. A vászonra készült olajfestmények esetében gyakori probléma, hogy a feszítésükhöz használt vakráma nem ékelhető, sokszor csak összeszögelt lécekből áll, és ezek belső éle nem egyszer belenyomódik a vászonba, ezzel gyakran a vászonban és a festékrétegben is károsodást okozva. A törött vagy megcsavarodott, megvetemedett, meghajlott vakráma is sok problémát okozhat.
De szinte mindenre van megoldás!
Konzerválás
Általában ez az első lépés. A konzerválásra szoruló festményt legtöbbször le kell venni vakrámájáról. A kép állagának megőrzése a kép állapotának megfelelően többféleképpen történhet: a szakadt vászonszéleket össze kell illeszteni, a kép hullámosságát, a megnyúlt vásznat, a kép egyenetlenségeit szakszerűen lepréselve meg kell szüntetni. A kép sérüléseitől függ, hogy helyileg vasalással, préseléssel, vagy teljes konzerválással, konzerváló anyaggal kezelve illetve egy másik vászonréteggel megerősítve lehet-e konzerválni. Miután a festmény kisimult, a vászon és a festékréteg is stabil, a kép újra felfeszíthető eredeti vakrámájára, vagy szükség esetén egy új, megfelelően erős feszíthető vakrámára. A szakszerűen elkészített, nagyobb festmény esetén merevítővel erősített, ékelhető vakrámára feszített festmény készen áll a további munkafolyamatokra, állapota lehetővé teszi a tisztítást.
Tisztítás
A festményekre az idő múlásával, vagy valamilyen környezeti hatás miatt gyakran kerül szennyeződés; ez károsíthatja is a képet, de esztétikailag mindenképpen zavaró, mivel nem láthatjuk a festményt eredeti állapotában. A nem szakszerűen tárolt képeknél ez a probléma még jellemzőbb. A képeken lévő szennyeződés gyakran megsárgult lakkréteg, átfestés, régi, megsötétedett retus, vagy az évek, évtizedek alatt rájuk rakódott por és füst; ilyenkor egy tisztítás nagy változást hozhat. A szennyeződés eltávolítása különféle, megfelelően, körültekintően és óvatosan alkalmazott kémiai szerrel, és a megfelelő, gyakran többféle ecset használatával vagy mechanikusan, finom szerszámokkal történik, óvatosan, hogy az eredeti festékréteg ne sérüljön. Ez sokszor hosszú napokig, hetekig tartó, türelmes munkát igényel. Óvatosan, centiméterről centiméterre haladva tűnnek elő a festmény eredeti, ragyogó színei, ez az izgalmas folyamat sokszor okoz kellemes meglepetést.
Retusálás
A megtisztított festményt teljes száradás után le kell lakkozni, ez védi meg a képet, és így végre láthatóvá válnak a színek eredeti ragyogásukban. A lakk egy fényes, matt vagy selyemfényű felületet ad, ennek a teljes száradására is elég időt kell hagyni. A lelakkozott képen még inkább láthatóvá válnak a retusálásra szoruló részek, a kisebb nagyobb részletek, ahonnan lepergett a festék, a kopott felületek, a lyukak, a szakadások. A retusálás során először a felületet kell kijavítani kitteléssel, majd a megfelelő színek kikeverése következik, közben és a végén vékony lakkrétegek kerülnek a képre. A retusálás jellegét a festmény kora határozza meg, így például egy 19-20. századi képnél az a cél, hogy a retus észrevehetetlen legyen. Így a festmény újra olyan lesz, mint amilyen a megfestésekor lehetett. Általában ez a restaurálás legnehezebb, leghosszabb ideig tartó része, hiszen nem csak a színárnyalatoknak és formáknak, de az ecsetvonásoknak is alkalmazkodniuk kell a festőéhez, aki a képet megalkotta.
